Tippek otthonra – 3. rész

Szerző:  •  március 26, 2020  •  Tippek otthonra – 3. rész bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tippek otthonra 3. rész

 

Inspirációs napló írása – „Három áldás” gyakorlat

            A jelenlegi krízishelyzetben fontos, hogy a sok szorongáskeltő tényező mellett a pozitív dolgokat is észrevegyük. Ebben segít ez a technika.

 

Az „inspirációs napló” vezetése naponta 2–3 olyan élmény lejegyzését jelenti (írás, rajzolás, fotózás, stb.), ami jó érzéssel, ér­deklődéssel tölti el a gyermeket. Ez segít a figyelmet az itt és most megélésére, a pozitív élményekre irányítani.

Emellett segíti a pozitív kapcsolódást mind önmagunkhoz, mind a kör­nyezetünkhöz, családunkhoz.

 

Ez a módszer különösen hasznos lehet családi esti beszélgetéseknél, de a gyerekek (vagy felnőttek) önállóan is írhatják a naplót. Ha a gyerekek megosztják szüleikkel örömeiket, félelmeiket, fontos, hogy odafigyeljünk rájuk, meghallgassuk őket, kifejezzük együttérzésünket. A módszer kiegyensúlyozza a negatív érzelmek és negatív gondolatok uralta állapotot a krízishelyzetben. A kitartó naplóvezetés, amit a feljegyzett események közös átbeszélése követ, képes egy pozitívabb irányba fordítani a figyelmi fókuszt, segíthet a problémákkal való megküzdésben nem csak most, hanem a jövőben is. 

Én-üzenetek szerepe a kommunikációban – a konfliktusok elkerülése

            Ha például a fentiekben leírt inspirációs naplóról beszélgetünk, ne javítsuk ki, vagy hibáztassuk a másikat azért, mert ő valami olyannak örült, ami szerintünk nem volt jelentős.

A jelenlegi krízishelyzetben sok feszültség lehet mindenkiben, amiért sok konfliktus is lehet a családtagok között. A szülő mérges a gyermekre, mert hangosan játszik, a gyerek pedig mérges a szülőre, mert home office-ban dolgozik és nem játszik vele.

Fontos azonban, hogy a beszélgetéseinkben, ne a másik hibáztatása jelenjen meg, hanem fejezzük ki inkább azt, hogy számunkra mi okozott feszültséget. Ezt hívjuk „én-beszédnek”.

 

Ha magamról, a bennem keletkező érzésekről, gondolatokról, kívánságokról beszélek, elkerülve a másik fél hibáztatását, az jó alap lehet egy konstruktív vitához, a valós problémamegoldáshoz.

Gordon a konfliktusmegoldó kommunikáció során az ún. én-üzeneteket ajánlja, mivel a te-üzenet mindig minősítő, hibáztató és parttalan vitához vezet.

Az én-üzenetben elmondjuk, hogyan érezzük magunkat egy-egy viselkedéssel kapcsolatban. Az én-üzenet egy jó eszköz annak kifejezésére, hogyan mit érzünk zavarónak. Ebben a formában tudatni lehet a gyermekünkkel (szüleinkkel), hogy mit érzünk az adott helyzetben anélkül, hogy szavaink bántó jelleget kapnának, vagy sértő élük lenne. Az én-beszéd használatával megelőzhető, hogy a másik fél védekezésre kényszerüljön, egy támadás áldozatának lássa magát, hiszen egy ilyen helyzetben nem valósulhat meg valós problémamegoldás. Az én-beszéddel emellett mód van a saját szándék világos kifejezésére is.

 

A hatékony én-üzenetek elemei:

  1. Fogalmazzuk meg saját érzéseinket az eset kapcsán (minősítés, vádaskodás nélkül)!
  2. Mi történt, ki és mit csinált, amiért így érezzük magunkat (tárgyszerűen, az események minősítés nélküli leírásával)?
  3. Indoklás, belátható következmény, közvetlen hatás?

ž    

Példák:

  • „Nagyon megijedek (1.), amikor kiabálsz velem (2.), mert attól tartok, hogy haragszol rám (3.).”
  • „Aggódom (1.), amikor későn érsz haza (2.), mert azt hiszem, hogy valami bajod történt (3.).”
  • „Haragos voltam (1.), hogy nem hoztad vissza a könyvemet (2.), mert szükségem lett volna rá (3.).” 

 

Én-üzenetek megfelelő alkalmazása:

  • Ha szeretnénk valamit elmondani, de nem tudjuk, hogyan tegyük, akkor az én-közlés jó indítás lehet. Célszerű lehet előre megfogalmaznunk a mondandónkat.
  • Az én-üzenet nem üres udvariaskodás és soha nem tartalmaz durvaságot.
  • Az én-üzenet nem az utolsó szó egy adott kérdésben, hanem a kommunikáció megfelelő indítását szolgálja.
  • Segítségével azt tudatjuk, hogy hogyan érezzük magunkat és mit szeretnénk elérni.

 

Ha felnőttként tisztában vagyunk saját érzelmeinkkel és szükségleteinkkel, és ezt megfelelően tudjuk közölni, jó esélyünk van arra, hogy megértéssel találkozzunk a gyermekek részéről, és őket is együttműködésre ösztönözzük. Emellett pedig a módszer segítségével mintát nyújthatunk a gyermekeknek arról, hogy még egy ilyen nehéz krízishelyzetben is, mint a mostani, lehet őszintén beszélni az érzelmeinkről.

Ha sikerül az érzelmeinkről őszintén beszélni a családban, azzal erősítjük a gyermekek megküzdését a nehéz helyzettel, amivel rugalmasabbá válnak a jövőben őket érő megpróbáltatásokkal szemben is. 

 

 

Kérem, ha tehetik, kövessék az iskolapszichológia facebook csoportban megosztott információkat. https://www.facebook.com/groups/881265935677267/

Jó egészséget kívánok minden diáknak és családtagjainak!

 

Üdvözlettel: Elbert Viktor iskolapszichológus

 

 

Forrás:

Inspirációs napló:  Mogyorósy-Révész Zsuzsanna (2019):Érzelmi regulációs változások krízisben és traumában – a helyreállítást segítő, pszichológiai tanácsadás során alkalmazható módszerek és gyakorlatok. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 20/3, 267-298.

 

Kép forrása: https://www.facebook.com/Mogyor%C3%B3sy-R%C3%A9v%C3%A9sz-Zsuzsanna-pszichol%C3%B3gus-1751399401573828/)

 

Én-üzenetek:

http://okt.ektf.hu/data/szlahorek/file/kezek/04_jasz/8133_az_nzenetek_szerepe_a_kommunikciban.html