Tippek Otthonra 1. rész
Kedves Szülők!
A jelenlegi járványügyi helyzetben a diákok otthon tanulnak és a családok több időt vannak együtt otthon. Sokaknak egy kis lakásban kell megküzdeni a jelenlegi helyzettel, de hasonlóan nehéz helyzet a mostani azoknak is, akiknek esetleg egy nagyobb ház szolgál otthonként. A szülő feszült, ideges lehet, a gyermekek pedig átvehetik ezeket a kellemetlen érzéseket, szorongást, az ő viselkedésükben is megjelenhetnek a szorongásra utaló változások.
A jelenlegi krízishelyzetben teljesen normális, ha megijedtünk, szorongunk, aggódunk. Nem lehetünk folyamatosan nyugodtak és optimisták. Sokkal fontosabb lenne, hogy tisztában legyünk azzal, mi zajlik bennünk. Hogy felismerjük, ha meg kell állni szünetet tartani a sok képernyőnézés közben, ha ideje inni egy pohár vizet, vagy ideje adni 10 percet magunknak egy rövid relaxációra.
Fontos tanács, hogy ne kapkodjunk. Nem biztos, hogy 2 nap alatt profin el tudjuk sajátítani az összes informatikai program használatát, az sem biztos, hogy probléma nélkül be tudunk lépni a kijelölt internetes programokba, ahol már sok tanulótárs (szülők esetében munkatárs) láthatja az éppen aktuális feladatokat.
Adjunk időt magunknak! Annyit tegyünk, amit önmagunkhoz képest tenni tudunk, amire aktuálisan képesek vagyunk. Ha pedig pihenésre, csendre van szükségünk, találjuk meg ennek a helyét és módját!
Kapcsolódjunk egymáshoz! Beszélgessünk családtagjainkkal, beszélgessünk barátainkkal online eszközök segítségével! Osszuk meg rossz érzéseinket, félelmeinket! Hamar meg fogjuk látni, hogy más is ugyanígy érez, nem vagyunk egyedül!
És ha valami nem megy, akkor kérjünk segítséget! De osszuk meg másokkal sikereinket is, az apró jó pillanatokat, amiket átéltünk egy-egy nap során! Ezeket is vegyük észre, és becsüljük meg őket.
Most mindannyian több időt kényszerülünk otthon tölteni, mint szoktunk. A gyerekek, fiatalok pedig a kortársaik aktív, hasonló gondolkodású társaságából belecsöppennek a felnőttek világába a nap 24 órájában. Nem kérdés, hogy a családon belüli vitáknak is jelentősen megnő az esélye. Fontos, hogy vegyük komolyan most a viták mögött megbújó érzelmeket, próbáljuk meg felismerni és kimondani ezeket. A kisebbeknek pedig segítsünk az érzelmek kifejezésében, beszélgetéssel, mesékkel, rajzolással.
Írok egy két módszert, stresszcsökkentő tanácsot, hogyan lehet sikeresen kezelni ennek az időszaknak a feszültségeit.
Tippek otthonra:
- A napirend kialakításának fontosságáról nagyon sok helyen lehet olvasni, nem véletlenül. Már én is feltöltöttem a csoportba egy mintát hozzá (közlemények között megtalálható), de bátorítok mindenkit, hogy készítsen saját napi-, illetve hetirendet. A napirend legyen átlátható és egyértelmű, ne legyenek benne üres járatok. Az időintervallumok pedig alkalmazkodjanak a gyermek korához, intellektuális képességeihez.
A tervezés és az egyértelmű keretek biztonságot és célokat adnak, minden korosztálynak. Ugyanakkor egy napirend arra is emlékeztet bennünket, hogy a tanulás/munka nem az egyetlen tevékenység, amit el kell végeznünk. A mozgás, takarítás, egészséges táplálkozás és alvás ugyanolyan fontos tevékenységek. Ne meneküljünk a tanulásba/munkába, figyeljünk oda egy harmonikus napirend kialakítására!
- Családi idősáv a napirendben: kijelölhet a család egy idősávot, amelyről a családtagok közösen rendelkeznek. Ezt úgy kell elképzelni, hogy minden családtag megfogalmaz egy igényt, egy tevékenységet, amit szívesen végezne a többiekkel. Fontos, hogy megvalósítható, rendszeresen ismétlődő tevékenységre vonatkozzon. Nem kell bármit vállalni és nem kell nagy dolgot kérni. Ugyanakkor mindenkinek van vétójoga. Például a kisebbek lehet, hogy közösen akarnak gyurmázni, a nagyobbak közösen akarnak megnézni egy filmet, a még nagyobbak közösen akarnak olvasni stb.. Fontos, hogy a családban mindenki kifejezze, hogy neki mi esne jól egy ilyen közös idősávban és a hét során mindenre sort is lehetne keríteni. A gyerekeknek, fiataloknak ez azért is segíthet, mert némi kontrollt ad a kezükbe az események tervezésében. A nagyobbak és szülők pedig kicsit megfeledkezhetnek gyurmázás vagy repülőhajtogatás, vagy egy fiatalos sorozat megnézése közben a hétköznapi nehézségekről.
- Szervezzünk „családi gyűlést”: Olyan, mint egy megoldás orientált team megbeszélés a munkahelyen, csak most lehet, hogy a 7 éves gyermeknek a 40 éves szülővel kell a közös problémamegoldáson gondolkozni. Pontos leírás itt olvasható: https://kepmas.hu/hogyan-lehet-gyerekek-mellett-otthonrol-dolgozni-csinaljunk-egy-csaladi-gyulest?fbclid=IwAR0Ig_xId6qYvwclPYSR6yqfN3X1nTchblIv-R5s1Zs8HjuuxlmjxC6_UC0
- „Nyugi hely” kijelölése. Jelöljenek ki otthon egy olyan kanapét, szegletet, ahova bárki elvonulhat, ha felment benne a pumpa. Ez főként a kisebb gyermekeknél hatékony, akik egyedül nehezen tudják szabályozni dühüket. Ha úgy látjuk, hogy a kisebb gyermeket teljesen elönti a düh, küldjük a nyugi helyre, egy kicsit lecsillapodni, majd 1-2 perc után menjünk utána, ekkor már talán lehet vele arról beszélgetni, hogy mi miatt lett rossz kedvű és hogyan lehetne javítani a helyzeten.
- „Aggodalom idő” kijelölése: Jelöljünk ki napi 10-20 percet, amikor megtehetjük, hogy egyedül vagyunk (lehetőleg ne alvás előtt) és akkor adjuk át magunkat az aggodalmainknak. Elő minden szorongással. Ha napközben váratlanul törne ránk a szorongás, mondjuk azt magunknak, hogy „nem most”, hanem majd amikor teret adok ennek. Természetesen ez nem a velünk vagy a szeretteinkkel kapcsolatos valós veszélyhelyzetekre vonatkozik, hanem az állandóan fennálló, készenléti szorongásunkra, amit a karantén, a megváltozott élethelyzet is képes generálni.
- A környezet új elrendezése: Kisebb lakásokban kifejezetten hasznos lehet, ha van rá lehetőség, hogy a bútorokat, székeket, asztalokat úgy rendezzük át, hogy lehetővé váljon egy személyes tér bevezetése, a határokra való tudatos odafigyelés.
- Ellustulás, visszahúzódás, magunkba zárkózás elkerülése: Ez nagyon fontos. Ne tévesszük össze az otthoni időt a lustulással. Igen, normál időszakban sokan csak enni, pihenni és aludni járunk haza. Ez most nem így van, változtatni kell a megszokásokon, ellenállni a magunkba zárkózás csapdájának. Ezért is fontos a napirend kialakítása.
- Szerepjátékok: Sok mindenkivel megtörténhet, hogy izgul egy videochates megjelenés miatt, sokan még életükben nem beszéltek ilyen eszközön keresztül. Próbáljuk el egy családtagunkkal, milyen lehet a képernyővel szemben ülve elmondani egy feleletet, vagy feltenni egy kérdést a tanárunknak. A kisebb gyerekekkel pedig lehet otthon iskolásat játszani, beülni a „padba” és várni a „csengőre”. Ezek a szerepjátékok képviselnek egy állandóságot is a nehéz időszakban, javítják a pszichés rugalmasságot, és némi jókedvet csempésznek be a szorongásos gondolatok helyére.
- Dicséret, jutalmazás: Ami egy gyerekeknek egy új meserész a tableten, az a középiskolásoknak egy sor tábla csoki vagy 10 perc instagram idő, a felnőtteknek pedig egy kávé vagy 10 perc relax. Fontos az önjutalmazás ebben az időszakban, illetve a kisebbeknek a jutalmazása. Nem csak csokival vagy cukorral lehet jutalmazni! A legnagyobb jutalom legtöbbször egy jól megfogalmazott dicséret vagy egy ölelés. A dicséretre mellékelem a dicséret LCD modelljét, amivel motiválhatjuk a gyerekeket (vagy magunkat) az otthoni tanulásra (munkára).
Kérem, ha tehetik, kövessék az iskolapszichológia facebook csoportban megosztott információkat. https://www.facebook.com/groups/881265935677267/
Jó egészséget kívánok minden diáknak és családtagjainak!
Üdvözlettel: Elbert Viktor iskolapszichológus
